Adventi naptár ötletek

Advent első vasárnapja van, ma megkezdődött az adventi időszak, mely egészen karácsonyig tart. (Advent szó jelentése: "eljövetel")  Holnap már a gyerekek nagy örömére meg lehet nézni mit rejt az adventi naptár  első ablaka vagy az első csomagocska. Aki esetleg még ma szeretne adventi naptárat készíteni, annak hoztam néhány látványos és könnyen megvalósítható ötletet. Az adventi  naptár kitalálása egyébként egy német édesanyához fűződik, akinek a kisfia már karácsony előtt türelmetlenül várta az ajándékokat, ezért az édesanya kitalálta, hogy 24 felé oszt egy kartonlapot és mindegyikre rátűz egy-egy darab csokoládét, majd megengedi, hogy a gyermek minden nap egyet megegyen belőle. Mikor a kisfiú felnőtt, üzleti vállalkozást indított édesanyja ötletéből, olyan naptárat szerkesztett, amelyen 24 ablakocska volt, mögé cukrot vagy csokoládét rejtett, melyek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá. Így született meg az adventi naptár. (forrás: wikipédia) 

Forrás

Moszkauer

Moszkvai sütemény vagy narancsgrillázs néven is ismeretes ez az igen finomságos, klasszikus orosz aprósütemény. A cukrászdák kínálatában - igaz, elég arcpirító áron - egész évben megtalálható, de nekem a benne lévő narancshéj és dió miatt mégis leginkább a karácsonyi időszakhoz köthető különleges és látványos édesség. Attól függően, hogy milyen csonthéjast használunk hozzá, más és más ízvilágot kapunk. Mandulát vagy mogyorót is tehetünk bele, de legkarakteresebb íze a diónak van, szerintem azzal a legfinomabb. Szinte semmi nehézség  nincs az elkészítésében, egyedül a megfelelő állagot kell eltalálni, hogy szépen terüljön, de ne folyjon szét a sütemény, ezért célszerű egy-két darabbal a próbasütést elvégezni. Nem baj, ha nem lesz szép kerek a formája, az érdekes rücskös kinézet, na és a fenséges íz úgyis kompenzálja ezt a kis hibát. A receptet Vilmostól kölcsönöztem, kattintson át hozzá, aki videón is megnézné a gyártási folyamatokat. Karácsony előtt néhány nappal már elkészíthető, tegyétek fém dobozba és tartsátok hét lakat alatt, ha azt szeretnétek, hogy maradjon belőle az ünnepekre. A rendkívül laktató, hízlaló, és a bűnösen jó sütifélék családjába tartozik.  :)


Moszkauer

Hozzávalók:
kb 15-20 db-hoz

• 1,2 dl tejszín
• 12 dkg (barna)cukor   (nálam 10 dkg)
• 10 dkg durvára vágott dió
• 10 dkg ledarált vagy apróra vágott cukrozott narancshéj
• 1 dkg vaj
• 1 dkg liszt

• kevés rum

• 10 dkg étcsokoládé

Elkészítése:

1. A tejszínt lábasba öntjük, mikor el kezd forrni hozzáadjuk a cukrot, narancshéjat és vajat, elkeverjük, majd a diót is hozzáöntjük. Tűzről levéve belekeverjük a lisztet is. Egy képlékeny, de azért formázható masszát kapunk.
2. A főzetet kiöntjük egy tányérba, hogy hamarabb hűljön.
3. Ha kihűlt, habzsákba téve - nagy átmérőjű csővel, hogy a dió kiférjen rajta - 3-4 cm távolságot hagyva, mivel a sütik terülni fognak, féldiónyi halmokat nyomunk egy szilikonos sütőpapírral kibélelt sütőlemezre. Előtte végezzünk próbasütést! Ha nagyon elterülne a masszánk sütés közben, akkor még egy kis lisztet kell hozzáadni, ha meg nem terül kellőképpen, akkor egy kis tejszínt.
4. A kis halmokat egy rumba mártott villa segítségével kicsit lelapítjuk.
5. 200°C-os előmelegített sütőben kb 10-12 percig sütjük, míg a sütemények széle barnulni nem kezd. Nagyon hamar meg tud égni, figyelni kell rá!
6. Ha megsültek, a tepsiben hagyjuk hűlni egy kicsit, míg megszilárdulnak, majd egy késsel alányúlva, óvatosan tegyük sűtőrácsra őket. Megvárjuk, míg teljesen kihűlnek.
7. Közben felolvasztjuk az étcsokoládét, majd bekenjük vele a sütik alját és villával vagy recés habkártyával megmintázzuk.
8. Csokis felükkel felfelé rácsra tesszük és megvárjuk, míg a csokoládé megdermed.

Habos holdacska

Ez az a sütemény, ami végigkísérte az egész gyerekkoromat és azt hiszem ebből ettem a legtöbbet életemben. Gyerekként, ha Nagymama meglátogatott minket, nem volt olyan alkalom, hogy ne hozott volna több tálcányi süteményt. A mézes krémes, a zserbó, a citromos szelet, a diós kosárka, a lekváros bukta, a fahéjas túrós lepény, a frissen sült rétesek és a habos holdacska mind-mind ott lapultak a szatyorkája aljában, gondosan dobozokba csomagolva, hogy utazás közben ne törjenek össze. Habos holdacskából nem tudott annyit sütni, ami ne fogyott volna el pillanatok alatt, annyira szerettük, pedig egy igen egyszerű kis sütemény. Talán a ropogós habtető és a házi baracklekvár finom összhangja varázsolt el bennünket annyira. Az ő holdacskái hibátlanok voltak, mértani pontossággal illeszkedtek és még véletlenül sem tört meg a hab a tetején. Az enyémek korántsem azok, de az íz, az ugyanaz, hisz ő írta le nekem a receptjét. A sors úgy hozta, hogy ez a süti volt az is, amit utoljára együtt elkészíthettünk még ... Most, hogy már lassan át kell gondolni a karácsonyi aprósütiket, lehetséges alternatívaként ez rögtön eszembe jutott. Kicsit pepecselős és némi ügyességet is igényel, de viszonylag kevés és olcsó alapanyagból kapunk egy nagy tálca süteményt. Ha véletlenül nem fogyna el azonnal, akkor pléh dobozva téve napokig eláll, sőt állás közben az íze is finomabbá válik. A mennyiséget bátran lehet duplázni, mert amit én leírtam, az nem túl nagy adag, nem lesz elég ha nagyon édesszájú a család.          

Habos holdacska

Hozzávalók:
kb 45-50 db-hoz

tészta:

• 25 dkg liszt
• 1 cs sütőpor
• 10 dk vaj vagy margarin
• 2 tojássárgája
• 10 dkg porcukor
• 1/2 citrom reszelt héja és leve
• csipet só

máz:

• 2 tojásfehérje
• 20 dkg porcukor

töltéshez:

• házi baracklekvár

Elkészítése:

1. Először elkészítjük a tésztát: egy tálban jó habosra kikeverjük a tojássárgákat a porcukorral, majd a citrom reszelt héjával és kifacsart levével.
2. Másik tálban összekeverjük a lisztet a sütőporral, csipet sóval és elmorzsoljuk benne a puha vajat vagy margarint.
3. A két tál tartalmát összekeverjük, tésztává gyúrjuk. Ha túl lágy lenne a tészta kevés lisztet még adhatunk hozzá, de nem szabad keménynek lennie.
4. Lisztezett deszkán kb 2 mm vastagságúra nyújtjuk.
5. A tojásfehérjéket összekeverjük a porcukorral és enyhe gőz felett habbá verjük. A hab inkább "szakadós" legyen, mint kemény, mert akkor nem tudjuk majd elkenni a tésztán.
6. A felvert habot egy széles pengéjű késsel rákenjük a kinyújtott tésztára. Gyorsan kell vele dolgozni, mert a hab nagyon hamar szilárdul és olyankor már nem lesz kenhető.
7. Lisztbe mártott pogácsaszaggatóval (nálam 6 cm-es) félhold alakokat szaggatunk a tésztából, sütőpapíros tepsibe rakjuk.
8. Előmelegített 160-165°C-os sütőben kb 10-12 perc alatt világosra sütjük. (a sütési idő tájékoztató jellegű, sütőfüggő!) Sem a habnak, sem a tésztának kicsit sem szabad megbarnulnia!
9. Ha a holdacskák megsültek, pihentessük őket kis ideig a tepsiben, mert melegen könnyen törnek. 
10. Ha teljesen kihűltek 1-1 félholdat összeragasztunk a baracklekvárral.

Almazselé

Ez a recept jó példája annak, hogy kevés hozzávalóból is lehet finom nassolni valót készíteni. Néhány fonnyadtabb alma árválkodott a gyümölcstartóban, ami már ebben a formában sehogy sem akart elfogyni. De mivel azt az elvet vallom, hogy semmit nem dobunk ki, ami még felhasználható, így az almák egy enyhén zselés állagú pohárkrém formájában hasznosultak újra. Hideg őszi délutánok kedvenc desszertje lehet, melyet a csipetnyi fahéj aromája tesz tökéletessé. Ha gyerekek nem fogyasztják kevés alkoholt is tehetünk bele. Alig negyed órába telt csak az elkészítése, de villámgyorsan elfogyott.  


Almazselé
(2-3 adag)

Hozzávalók:

• 2 közepes alma
• 1,5 csésze almalé (vagy víz)
• 2 ek cukor
• 1 cs vaníliás cukor
• csipet fahéj
• citromlé
• 2 ek keményítő + kevéske víz

Elkészítése:

1. Az almákat meghámozzuk, lereszeljük, közben folyamatosan locsoljuk a citromlével, hogy ne barnuljon meg.
2. Egy edénybe öntjük az almalevet, hozzáadjuk a reszelt almát, cukrokat, fahéjat.
3. Néhány percig kevergetve főzzük, míg el kezd sűrűsödni.
4. A keményítőt simára keverjük néhány evőkanál vízzel és a forrásban lévő péphez adjuk, elkeverjük, néhány rottyanás után lehúzzuk a tűzről.
5. Ha kicsit kihűlt, poharakba vagy tálkákba adagoljuk.
6. Azonnal vagy hűtőben kihűtve is kínálhatjuk. 

Mindenszentek, Halottak napja

kép

A tündöklő gyertyalángok a szívünket éltetik,

s míg bennünk zengeti a szólam a régi zongorát,

Ők békésen keringőznek az égi holdszínű gondolán.

Mert egy könnycsepp mindazokért új csillagot festett,

kik értünk éltek, nekünk voltak, 

s velünk egyszer egyek lesznek.