Kínai szezámmagos csirke

Nagyon szeretem az ázsiai konyha mesés, édes-savanyú ízvilágát és sajnos elég gyakran el is csábulok egy-egy ropogós csirkefalatkára vagy egy jó csípős szecsuáni marhára. Ha nem jutok el kedvenc, megbízható kínai büfémbe, de falatoznék végre egy jó kis kínait, akkor marad a "home made" lehetőség. Mondjuk ennek is meg van az előnye, mert így legalább tudom mit teszek bele, ízfokozót azt biztosan nem, amitől mint tudjuk minden olyan nagyon finom. Maga az étel nem túl bonyolult, bár egy kicsit pepecselős, de nem vészes. A végeredmény egy omlósan pihe-puha hús, ropogós bundájú tésztakéregben, édes-csípős-ragacsos mázban fürdetve. Hamisítatlan egzotikus ízélmény, saját konyhánkból, kínai-kaja rajongók ne hagyják ki!


Kínai szezámmagos csirke


Hozzávalók:

• 1 nagy csirkemellfilé

pác:

• 1 ek olívaolaj
• 1 ek szezámolaj
• 2 ek szójaszósz
• 2 tk barna cukor

bunda:

• 7 ek liszt
• 1 tk só
• 1/2 tk őrölt bors
• 1,5 tk sütőpor
• 3 ek kukoricakeményítő
• 1 felvert tojás
• 1 ek olívaolaj
• kb 1-1,5 dl víz

szósz:

• 2 ek méz
• 2 ek chiliszósz (vagy csípős paprikakrém)
• 6 ek ketchup
• 4 ek szójaszósz
• 1/2 csésze víz
• 4 ek pirított szezámmag

kisütéshez:

• bő olaj

Elkészítése:

1. A csirkemellfilét falatnyi darabokra vagy vékony csíkokra vágjuk, megsózzuk.
2. A pác hozzávalóit összekeverjük, a húst alaposan beleforgatjuk és legalább 1 óra hosszára hűtőbe tesszük.
3. A szezámmagot száraz serpenyőben megpirítjuk.
4. A bundához egy tálban összekeverjük a hozzávalókat és annyi vizet öntünk hozzá, hogy sűrű masszát kapjunk. (A tészta se túl híg, se túl sűrű ne legyen. Ha túl híg lefolyik a húsról, ha meg túl sűrű, akkor nagyon vastag lesz a bunda) 
5. A szószhoz egy edénybe tesszük a ketchupot, mézet, chiliszószt, szójaszószt és a vízzel felöntve tűzre rakjuk, mártás sűrűségűre beforraljuk. Belekeverjük a pirított szezámmagot, melyből egy keveset félrerakunk.   
6. Bő olajat hevítünk.
7. A húsdarabokat lecsepegtetjük, beleforgatjuk a masszába és kis adagokban kisütjük, papírtörlőn leitatjuk róla a felesleges zsiradékot, majd megforgatjuk a szószban.
8. Azonnal tálaljuk, főtt rizst kínálunk a szezámmagos csirkefalatkákhoz, melyet a tányéron még a félretett szezámmaggal ill. apróra vágott petrezselyemmel meghintünk.  

Svéd túrófánk

Egy holnapi lejáratos túró árválkodott a hűtőmbe. Túrós tésztához vettem, de nem fogyott el mind, ezért kellett egy jó recept a felhasználásához. Farsangi időszak van, így rögtön eszembe is jutott a túrófánk. Mivel nagyon gyorsan elkészül és nálunk mindenki imádja, nem is volt mit gondolkodni rajta. Van jól bevált túrófánk receptem, de Kifli és levendula oldalán találtam egy másik, nekem tetsző leírást. Ahogy Levendulalány ígérte, tényleg nem szívja meg magát olajjal és tökéletesen kerekre formázható a tésztája, ami még sütéskor is megtartja az alakját. Hogy hidegen vagy másnap milyen lehet azt nem tudom, mert nálunk még langymelegen mind el is fogyott. Savanykás málnalekvárt kínáltam hozzá és egy bögre hideg tejet kortyolgattunk el mellé. Nagyon finom volt!


Svéd túrófánk


Hozzávalók:
15-20 db fánkhoz

• 20 dkg liszt
• 1 tk sütőpor
• 1 csipet só
• 5 dkg puha vaj
• 12,5 dkg túró
• 1 tk vaníliás cukor
• 5 dkg cukor
• 1 tojás
• 4 ek tej
• 1 citrom reszelt héja

kisütéshez:

olaj

tálaláshoz:

porcukor
lekvár


Elkészítése:

1. A lisztet átszitáljuk, hozzákeverjük a sütőport, cukrokat és sót, elmorzsoljuk benne a puha vajat, majd a többi hozzávalóval jól formázható masszává keverjük. A túrót előtte villával kicsit összetörjük.
2. Lisztes kézzel diónyi méretű gombóckákat formázunk és bő, közepesen forró olajban szép aranybarnára sütjük, időnként megforgatva, hogy egyformán süljön minden oldala.
3. Papírtörlőre téve a felesleges olajat leitatjuk.
4. A kisült fánkokat megporcukrozzuk és valamilyen pikáns vagy házi lekvárral kínáljuk.   

Sopapillas

A sopapillas egy hagyományos mexikói desszert. Olajban kell kisütni majd még melegen fahéjas porcukorba megforgatni és mézzel kínálni. Éttermek, kávéházak állandó és közkedvelt kínálata. A fánkhoz hasonlatos kelt tésztás édesség. Jól formázható, könnyű állagú tésztája van, amely az olajban való sütéskor felfújódik, és kis puha párnácskákra emlékeztető alakzatot vesz fel, a belseje pedig üregessé válik. Ideális ebéd utáni desszert, de igazán csak melegen, rögtön frissiben tálalva jó. Én méz helyett juharszirupot, lekvárt vagy egy gombóc fagylaltot is el tudok képzelni a tálalásához.


Sopapillas


Hozzávalók:
12 db-hoz

• 25 dkg liszt
• 1 tk só
• 1 tk sütőpor
• 1,5 tk cukor (opcionális)
• 1,5 tk olaj
• 1/2 csésze langyos víz
• 1/4 csésze langyos tej

kisütéshez:

• olaj

egyéb:

• fahéjas porcukor
• méz

Elkészítése:

1. A száraz hozzávalókat (liszt, só, sütőpor, cukor) összekeverjük egy tálban, hozzáadjuk az olajat, összemorzsoljuk.
2. Hozzáöntjük a vizet és a tejet, összekeverjük. 
3. Egy ragacsos masszát kapunk, melyet lisztezett felületre borítunk és finoman sima tésztává gyúrunk. Akkor jó, ha már nem ragad. 
4. Golyót formázunk belőle, enyhén lisztezett edénybe tesszük, nedves konyharuhával letakarva 15 percig állni hagyjuk.
5. A tésztát 3 felé osztjuk, mindegyikből szintén golyót formázunk, további 15-30 percig kelesztjük a nedves konyharuha alatt.
6. A golyókat egyenként, lisztezett felületen kinyújtjuk. (Ne lapítsuk ki nagyon, hogy sütéskor szépen megemelkedjenek. Én 12 cm átmérőjű körré nyújtottam)  
7. Minden körcikket 4 részre vágunk.
8. Bő, forró olajban szép aranybarnára sütjük mindkét oldalukat.
9. Papírtörlőre szedve leitatjuk a felesleges zsiradékot, porcukorba vagy fahéjas porcukorba forgatjuk. 
10. Mézzel megcsorgatva, melegen kínáljuk.

Fahéjas Ferdinánd tekercs

Jó néhány napja nem hoztam új receptet, de ma már úgy éreztem sütnöm kell valamit. Talán észrevettétek, hogy a két ünnep között az összes fotóm eltűnt a blogról, hogy hogyan és miért azt ne kérdezzétek, mert én sem tudom. Egy ideig reménykedtem benne, hogy átmeneti a probléma, de aztán szembesültem vele, hogy ez bizony nem fog magától megoldódni. 5 év képi anyagát nem volt egyszerű visszarakosgatnom, de most már újra a képes formáját mutatja a blog. Közben betegség miatt kitettem a konyhaajtóra is a zárva táblát, mivel semmi hangulatom és energiám nem volt főzni. Napokig maximum egy teát voltam képes előállítani. Ennyi viszontagság után kijárt ma már nekem egy kis jutalom és mivel a kelt tésztákat nagyon szeretem, jött az ötlet, hogy Ferdinándot fogok készíteni. A Ferdinánd egy igen egyszerű, de mégis ellenállhatatlanul finom vaníliás, vajas tekercs, békebeli hangulattal, amit én most fahéjjal tettem még finomabbá és illatosabbá. Belül foszlósan puha, kívül finoman roppanós a tésztája a cukros tejjel való locsolgatástól. Ha lehet, ennél a sütinél ne cseréljük le a vajat margarinra, mert teljesen más lesz tőle az élvezeti értéke, megéri picit többet áldozni az elkészítésére. Bögrényi hideg tejjel nekem maga volt a földi mennyország.


Fahéjas Ferdinánd tekercs




tészta:

• kb 2-2,5 dl langyos tej
• 1 kk cukor
• 3 dkg friss élesztő
• 30 dkg liszt (nálam 15 dkg finomliszt + 15 dkg rétesliszt)
• 3 tojássárgája
• 3 dkg olvasztott vaj
• csipet só

töltelék:

• 10 dkg puha vaj
• 10-12 dkg porcukor
• 1 cs vaníliás cukor
• 1 tk őrölt fahéj

tészta megkenéséhez:

• 1,5 dl tej vagy tejszín
• 1-2 csapott ek kristálycukor
• 1 cs vaníliás cukor 

1. 1 dl langyos tejben elkeverünk kiskanálnyi cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, félretéve megfuttatjuk.
2. A liszthez hozzáadjuk a csipet sót, a tojássárgákat és annyi langyos tejjel dagasztjuk be, hogy közepesen lágy tésztát kapjunk, a végén beledolgozzuk a felolvasztott, de már nem meleg vajat is.
3. Cipót formázunk belőle, letakarva langyos helyen 1 óra hosszát kelesztjük.
4. Lisztezett felületen ujjnyi vastag téglalap alakúra nyújtjuk a tésztát.
5. A puha vajat a cukrokkal és fahéjjal habosra keverjük, és egyenletesen elosztva rákenjük a tésztára.
6. Összegöngyöljük, kétujjnyi vastag szeletekre vágjuk, a tekercseket magasabb falú kivajazott sütőformába vagy tepsibe tesszük, kevés helyet hagyva közöttük, mert még nőni fognak.
7. Még fél órát kelesztjük a tésztát.
8. Közben előmelegítjük a sütőt 200°C-ra, majd a tésztát erős lángon sütjük 20 percig.
9. A tészta megkenéséhez a tejet vagy tejszínt megmelegítjük, feloldjuk benne a cukrokat, a 20 perc leteltével megkenjük a fele cukros tejjel vagy tejszínnel a tekercseket.
10. Mérsékelt lángon tovább sütjük 15-20 percig, közben a locsolást még egyszer megismételjük.  
11. A szép pirosra sült tésztát langymelegen, vaníliás porcukorral megszórva tálaljuk   

Villámgyors mézes-mustáros lencsefőzelék

A szerencsehozó lencsefőzelék is a klasszikus újévi ételek sorába tartozik. A népi hiedelem szerint azért kell fogyasztani belőle, mert pénzt hoz a házhoz, megelőlegezzük vele a gazdagságunkat. Nálam a gazdagság ugyan még várat magára, de a lencsefőzeléket szeretem, mert nagyon tápláló, magas a rost és B1 vitamin tartalma. A maratoni karácsonyi és szilveszteri sütés-főzések után én bizony a lencsefőzeléket konzervből készítem, ezzel mintegy felére csökkentve a ráfordítandó energiát és időt, és így még az a veszély sem áll fenn, hogy esetleg nem puhul meg kellőképpen. Az új évre tekintettel sörben sült malackarajt kínáltam mellé, de bármilyen sült hússal, fasírttal, virslivel is fogyaszthatjuk. Legjobban ropogósra sült szalonnával vagy hagymakarikával szeretem. Én a pikáns, savanykás változatot kedvelem és készítem, melyet a mustár és a citrom biztosít, a méz pedig egy kis selymességet kölcsönöz az állagának és egy kis plusz finomságot ad az ízének. Készítsétek el, szeretni fogjátok!

Villámgyors mézes-mustáros lencsefőzelék

Hozzávalók:

• 2 doboz lencse konzerv 
• 1 vöröshagyma
• 3 g fokhagyma
• 3-4 babérlevél
• olaj
• 1 ek cukor
• 2 ek liszt
• pirospaprika
• só
• 1-2 ek mustár
• 2 dl tejföl
• 2 ek méz
• pici citromlé
• 1/2 citrom héja

Elkészítése:

1. A lencsét leszűrjük, folyóvízzel átmossuk, lecsepegtetjük
2. Edénybe tesszük, felengedjük annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, sózzuk, hozzádobjuk a babérlevelet és a spirálban lehámozott citromhéjat, felforraljuk.
3. Közben elkészítjük a hagymás rántást: az olajon cukrot karamellizálunk, majd hozzáadjuk a finomra aprított vöröshagymát, puhára pároljuk, a zúzott fokhagymát is hozzátesszük, keverünk rajta néhányat, a lisztet hozzáöntve elkészítjük a rántást. Tűzről levéve meghintjük pirospaprikával, felengedjük vízzel. 
4. A kész rántásba belekeverjük a mustárt és a tejfölt.
5. Ha a lencse felforrt, kiszedjük belőle a babérlevelet és citromhéjat, hozzáöntjük a rántást, néhány perc alatt kiforraljuk. Beletesszük a mézet. Megkóstoljuk, korrigálunk az ízén, ha szükséges. 
6. Kevés citromlével pikánsra savanyítjuk.     

Korhelyleves

Macskajajra nincs jobb gyógyszer, mint egy jó forró káposztaleves, a korhelyleves. Különös hagyománya van ennek a levesnek nálunk, én is egy évben csak egyszer, ilyenkor az újév első napján szoktam készíteni. Jól esik a megterhelt másnapos gyomornak, igazi gyógyírként tud rá hatni. Én jóféle csípős házi kolbásszal készítem és füstölt hússal gazdagítom, mert azzal ízletesebb, de ha kímélőbb változatot szeretnénk, akkor készíthetjük csak virslivel vagy debrecenivel is, jó sok zöldséget hozzátéve. Sűrű, tartalmas, finom leves, akik az óév utolsó napján nem korhelykedtek, azoknak is jól fog esni, mert kellemesen átmelegíti a szervezetet. Kevés citromlével tehetjük még pikánsabbá, pici cukorral pedig szelídíthetünk az ízén. Jó étvágyat!


Korhelyleves

Hozzávalók:

• 50 dkg savanyú káposzta
• 10 dkg húsos füstölt szalonna
• 1 vöröshagyma
• 2-3 g fokhagyma
• 20 dkg csípős szárazkolbász
• 30 dkg főtt-füstölt tarja
• só
• frissen őrölt bors
• pirospaprika
• 3-4 babérlevél
• 2 dl tejföl
• 2 ek liszt

Elkészítése:

1. A szalonnát felkockázzuk, zsírjára pirítjuk és megfonnyasztjuk rajta a finomra vágott vöröshagymát és zúzott fokhagymát.
2. Tűzről levéve hozzákeverjük a pirospaprikát, hozzátesszük az apróra vágott savanyú káposztát, (kimosni csak akkor kell, ha nagyon sós) kis ideig kevergetve pirítjuk, majd felöntjük 1,5-2 liter vízzel, sózzuk (óvatosan, mert a káposzta is sós), borsozzuk, hozzádobjuk a babérlevelet.
3. Lefedve felforraljuk, majd a lángot mérsékelve kb 15-20 percig főzzük.
4. A kolbász bőrét lehúzzuk, felkarikázzuk, a főtt-füstölt tarját falatnyi darabokra vágjuk és beletesszük ezeket is a levesbe. (én a kolbászt előtte kicsit megpirítottam serpenyőben kevés zsiradékon)
5. Néhány perc főzés után tejfölös habarással besűrítjük a levest, melyhez a lisztet simára keverjük a tejföllel és kevés vízzel, szűrőn át - hogy ne legyen csomós - beleszűrjük a levesbe. 
6. A levest összeforraljuk a habarással, jó sok tejföllel, puha kenyérrel, forrón tálaljuk.