Nutellás bukta

Tegnap eszembe jutott, hogy gyerekkoromban mennyire szerettem a Nagymama lekváros buktáját. Most is érzem az ízét és az illatát, de azóta sem találom ezt az ízemléket sehol. Talán az alapanyagok voltak mások, a friss házi tojás, a helyi malomban őrölt liszt, a finom ikrás zsír, a sűrűre főzött édes, zamatos lekvár adta azt a visszahozhatatlan ízt. Belül foszlósan puha, a teteje kérgesen ropogós volt, még szinte ki sem vette a sütőből, mi gyerekek már kapkodtuk is le a tepsiről. A forró lekvár mindig megégette a nyelvünket, de minket ez akkor cseppet sem érdekelt, már szaladtunk is vele tovább. Mindig utánunk kiáltott: ne egyétek forrón, mert beleül a gyomrotokba! Ez a recept nem az övé, egy régebbi Príma Konyha magazinban találtam. Ott csokoládéval volt készítve, de én most a maradék nutellámat használtam fel tölteléknek. Nem jött vissza ugyanaz az íz, de jó volt nosztalgiázni kicsit. Ha előkerül a Nagymama féltve őrzött receptje, mert meg van valahol, az biztos, akkor újra megpróbálom reprodukálni a legfinomabb buktát, amit valaha is kóstoltam.        

Elkészítési idő: 20 perc
Pihentetés: 60 perc

Nutellás bukta

Hozzávalók:

tészta:

• 25 dkg finomliszt
• 25 dkg rétesliszt
• 10 dkg olvasztott margarin
• 5 ek cukor
• 1 tojás
• 3,5 dl tej
• 2,5 dkg élesztő
• 1 mk só
• 1/2 üveg nutella

forgatáshoz: 

• 12 dkg olvasztott margarin

Elkészítése:

1. A tejet meglangyosítjuk, a felét átöntjük egy pohárba. 
2. Hozzáadjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, 15 perc alatt fölfuttatjuk.
3. A margarint felolvasztjuk.
4. A kétféle lisztet tálba öntjük, hozzáadjuk a maradék langyos tejet, cukrot, sót, felfuttatott élesztőt és tojást, elkezdjük dagasztani, közben beledolgozzuk az olvasztott margarint is.
5. A tészta eleinte nagyon ragacsos, kb 5 perc dagasztás után elválik az edény falától, de továbbra is lágy marad.
6. A tészta tetejét meghintjük kevés liszttel, letakarva langyos helyen 15 percig kelesztjük.
7. Ezután a tésztát finoman átgyúrjuk az edényben, ismét lelisztezzük a tetejét és újabb 35 percet kelesztjük.
8. Erősen belisztezett felületre borítjuk, kb 1 cm vastagságúra és 28 x 42 cm-es téglalap alakúra nyújtjuk, éles késsel 7x7 cm-es négyzetekre szabjuk.
9. Mindegyik tészta közepére teáskanálnyi nutellát teszünk, feltekerjük, széleit benyomkodjuk.
10. Felolvasztjuk a 12 dkg margarint, a buktákat egyesével megforgatjuk benne és egy 25x35 cm-es tepsibe rakjuk szorosan egymás mellé őket, a hajtással lefelé.
11. Meleg helyen további 15 percet kelesztjük.
12. Előmelegített sütőben 180°C-on kb 25 percet sütjük.
13. Porcukorral meghintve tálaljuk.
14. Tölthetjük lekvárral, túróval, gesztenyével is.

Kefíres-meggyes

Talán nincs is olyan háziasszony aki ne ismerné ezt a süteményt. Mondhatnám kötelező darab a sütemények között. Egy egyszerű kevert süti, aminek az elkészítéséhez igazán nagy tudomány nem szükségeltetik, még egy gyerek is el tudja készíteni. Ez egy nagyon régi recept, még kezdő konyhatündér voltam, mikor az egyik kolléganőm leírta nekem. Azóta is gyakran sütöm, amikor gyorsan kell valami, ami elűzi az édesség utáni sóvárgásunkat. Finom még barackkal, cseresznyével, szilvával is, de amikor meggyet szórok rá, akkor elmaradhatatlan a dió a tetejéről, mert nagyon jól harmonizál ízben vele és olyan jó a pirult diót ropogtatni.

Elkészítési idő: 45 perc

Kefíres  meggyes

Hozzávalók:

A hozzávalókat a kefír poharában mérjük ki

• 2 kis poharas kefír  (2 x 150 gr)
• 4 pohár liszt
• 2 pohár cukor
• 1 pohár olaj
• 4 tojás
• 1 cs vaníliás cukor
• 1 cs sütőpor
• csipet só
• 1 ek cukrozatlan kakaópor
• 30-50 dkg meggy
• 5 dkg dió

 Elkészítése:

1. A tojást habosra keverjük a cukrokkal, majd hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, csipet sót, kefirt és az olajat. 
2. Egyneművé keverjük a masszát.
3. A tészta felét kivajazott, kilisztezett sütőedénybe öntjük, a másik felébe belekeverjük a kakaóport és ráöntjük a fehér rétegre. 
4. Márványosra összekeverjük.
5. Tetejére rászórjuk a kimagozott, lecsepegtetett meggyet és a durvára aprított diót.
6. Előmelegített 180°C-os sütőben 35-40 perc alatt készre sütjük. (Tűpróba!)
7. Tetejét porcukorral megszórhatjuk.

Brokkolis, sonkás penne sajtmártással

A hűtőben talált maradékok eltüntetése céljából készült ma ebédre az a tészta-étel. Mikor már csak egy kicsi van ebből is, abból is, na akkor készülnek a "mindent bele" variációk. A rakott tészta azért jó, mert mindent bele lehet tenni, amit otthon találunk, aztán a sütőben szépen összesül, a ropogósra sült aranybarna sajtkéreg alatt pedig ott lapul a mennyei ízkavalkád. Ma a hús kimaradt belőle, mert néha kellenek a húsmentes napok is, de az íze kedvéért egy kis füstölt sonkát tettem bele. Nagyon jó kis ebédünk volt.

Elkészítési idő: 45 perc

Brokkolis, sonkás penne sajtmártással

Hozzávalók:

• 50 dkg penne tészta
• 60 dkg brokkoli
• 3 dl tejszín
• 15 dkg krémsajt
• 10 dkg füstölt sonka
• 1 piros kaliforniai paprika
• 25 dkg trappista sajt
• só
• frissen őrölt bors

Elkészítése:

1. A tésztát enyhén sós vízben megfőzzük, majd egy sütőedénybe öntjük.
2. Az apróra vágott brokkoli fejeket ress-ropogósra főzzük, leszűrjük, egyenletesen ráborítjuk a tésztára.
3. A tejszínt és a krémsajtot a tűzön összemelegítjük, sózzuk, borsozzuk.
4. A felcsíkozott paprikát és a kisebb darabokra tépkedett sonkát elrendezzük a tésztán, leöntjük a tejszínes sajtmártással.
5. A tetejére ráreszeljük a sajtot, előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütjük.

Oliebollen (Holland fánk)

Ebben az évben még nem született bejegyzés, aminek fő oka, hogy az utóbbi időben igen nagy mértékben megszaporodtak a blogomról történő képlopások, így az időm nagy részét a plagizálókra, az ellopott képeim levetetésére kellett fordítanom. Tudom másoknál is probléma ez, de én elejétől fogva tudatosan fellépek a jogtalan felhasználással szemben. Nem azért, mintha akkora művészi értéket képviselnének a képeim, hisz csak egy egyszerű háziasszony vagyok, aki megpróbálja (több-kevesebb sikerrel) - a legjobb tudása szerint lefotózni a konyhai ténykedéseit. De mi, akik gasztro-blogot írunk, mindnyájan tudjuk, hogy ennek csak a kisebbik része "szórakozás", a nagyobbik fele kőkemény munka, főként, hogy az ételfotózás nem is olyan egyszerű dolog, pláne ha nincs műtermünk, szuper gépünk és nem vagyunk profi fotósok sem. Örökös versenyt futunk az idővel, dacolunk az időjárással, a fényviszonyokkal és nem kevés időt igényel a képek utómunkálata sem. Ezért úgy gondolom, hogy igen etikátlan dolog más fáradtságos munkáját nem tisztelni, semmibe venni, de a babért magunknak learatni. Mostantól - bármennyire is nem szerettem volna - diszkréten, de feliratozni fogom a képeimet. Remélem nem lesz túlságosan zavaró, de reményeim szerint így az energiáim nagy részét a továbbiakban nem kell a képlopások elleni küzdelemre fordítanom.  

A rövid kis bevezető után térjünk át a receptre. A farsangi szezon elején vagyunk. Ha farsang, akkor nekem rögtön a karneváli hangulatok és a fánk ellenállhatatlan csábítása jut eszembe. Elsőre egy nagyon egyszerű, de nagyon finom fánkot hoztam, mely szilveszterkor nagyon népszerű a hollandoknál, de nemcsak ekkor, hanem egész télen az utcai standok is árusítják. A tésztájában mazsola, alma, citrom van, ezek könnyű, gyümölcsös ízt adnak az amúgy nem túl édes tésztának. Egyúttal ezzel a recepttel jelentkezem Illéskrisz játékára is, ahol már szép számban gyülekeznek a jobbnál-jobb fánkocskák.

Elkészítési idő: 30 perc

Pihentetés: 60 perc

Oliebollen

Hozzávalók:

kb. 25 darab fánkhoz

• 40 dkg liszt
• 4 ek porcukor
• 2,5 dl tej
• 2 dkg friss élesztő
• 2 kicsi tojás
• 2 ek rum
• 4 ek mazsola
• 2 alma
• 1 citrom reszelt héja
• csipet só

sütéshez:

• olaj

szóráshoz:

• fahéjas porcukor

Elkészítése:

1. Egy deci tejbe beleteszünk 1 tk cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk.
2. A lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a maradék cukrot és tejet, csipet sót, tojásokat, rumot és a kovászt. 
3. Dolgozzuk jól össze a tésztát.
4. Hozzákeverjük a mazsolát, a reszelt citromhéjat, a nagyon apróra felkockázott, meghámozott almát.
5. Lefedjük és meleg helyen duplájára kelesztjük a tésztát.
6. Mikor a tészta megkelt, gyengéd nyomkodással kiszorítjuk belőle a levegőt.
7. Az olajat felmelegítjük, de nem túl forróra. (kb 160-180°C) 
8. Két kanál segítségével,- melyet előtte belemártottunk a forró olajba - nem túl nagy gombócokat szaggatunk és mindkét oldalát szép aranybarnára megsütjük, ügyeljünk rá, hogy a közepe is átsüljön.
9. Papírtörlőre szedjük.
10. Tálaláskor fahéjas porcukorral meghintjük a tetejét.