2020. április 23., csütörtök

Lekváros kifli












Egyszerű, házias, hétköznapi sütemény. Harapásnyi falatkák, amiket jártában-keltében bekapkod az ember. Házi készítésű lekvárral finom igazán, ha van itthon dió vagy mák, azzal sem szoktuk megvetni. Délutáni kávé mellé pont tökéletes, de egy pohár hideg tej is jól tud esni mellé. Ha áll egy kicsit, még porhanyósabbá válik, bár azt nálunk nem igen szokta megérni. Gyors, ízletes, néhány hozzávalós édesség, bárki el tudja készíteni, szinte elronthatatlan. 

Lekváros kifli

Hozzávalók:
48 db-hoz

tészta:

  • 50 dkg liszt
  • 20 dkg zsír (vagy 10 dkg zsír + 15 dkg vaj)
  • 2-2,5 dl tej
  • 2,5 dkg friss élesztő
  • 3 ek cukor
  • 1 cs vaníliás cukor
  • 2 tojássárgája
  • 1 kezeletlen citrom reszelt héja
  • csipet só

töltelék:


tetejére:

  • porcukor
  • vaníliás cukor

Elkészítése:

  1. Az élesztőt 1 evőkanál cukorral megfuttatjuk a langyos tejben.
  2. A lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a csipet sót, maradék cukrot, vaníliás cukrot, reszelt citromhéjat, összemorzsoljuk a zsiradékkal, tojássárgáját hozzáadva tésztává gyúrjuk.
  3. Letakarva, meleg helyen kb 1 óra alatt megkelesztjük.
  4. A tésztát 6 felé vágjuk, minden tésztadarabot kör alakúra kinyújtunk, 8-8 részre vágjuk.
  5. A cikkelyek vastagabb felére keményebb, sütésálló lekvárt teszünk, feltekerjük.
  6. Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatjuk.
  7. Előmelegített 180°C-os sütőben kb 25 percig (világosra) sütjük (sütőfüggő!)
  8. Még melegen vaníliás porcukorban meghempergetjük.




TÖRPI

2012 - 2020.04.15 


Ismét megállt a világ egy pillanatra, mert elvesztette az egyik legdrágább lelkét.

Összetört a szívem.

8 megjegyzés:

  1. Kedves Nea, nagyon sajnálom hogy elvesztetted Törpit, aranyos cica volt! Az ember nagyon meg tud szeretni egy ilyen kis állatot, és biztos hogy nagyon fáj az elvesztése... tudom, mert amíg otthon laktam nekünk is voltak macskáink, nagyon szerettem őket... csak az idő segít majd!

    A kiflijeid nagyon guszták, fincsik lehettek a házi lekvárokkal!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a kedves szavaidat, az idő segít majd, de sosem feledteti őket.

      Törlés
  2. Jaj Nea, annyira sajnálom a cicukádat, ezek olyan fájdalmak, tudom. Puszillak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Anikó, igen, mi állatbarátok sajnos előbb-utóbb mindannyian átéljük az elvesztésük miatti fájdalmat. Az emlékük örök.

      Törlés
  3. Kedves Nea!

    Most láttam csak, hogy megint elvesztettél egy cicát... Nagyon sajnálom, fogadd együttérzésemet! Ehhez nem lehet hozzászokni, mert mindegyikük egyedi és megismételhetetlen, a barátaink és a szeretteink egyben, teli szeretettel. Sok erőt kívánok neked a gyászodban. Puszillak!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Gabi!

      Köszönöm az együttérző szavaidat. Soha nem fogom "megszokni" a távozásukat. El kellett engednünk, nagyon beteg volt.

      Törlés
    2. Nagyon sajnálom! :( Abszolút átérzem, milyen lehetett ez nektek, hiszen mi is 2-szer átéltük, milyen érzés dönteni a sorsukról. De egy ponton túl éppen azzal cselekszünk jót, ha ezt megtesszük. Biztos vagyok benne, hogy Törpi is tudta ezt. Ő már nem szenved, csak azok, akiknek hiányzik a kis lénye, a jelenléte. Sok-sok idő, mire fel tudjuk dolgozni az elvesztésüket.

      Törlés
    3. Igen, a szép emlékek, a kedves kis dolgaik, szokásaik felidézése marad csak nekünk és a köszönet, hála, amiért a kis életüket megosztották velünk.

      Törlés

KÖSZÖNÖM A LÁTOGATÁST!
A hozzászólás linket, hirdetést, reklámot nem tartalmazhat!