Mandulaparfé + 11. blogszülinap

 

Az ünnepi menü lezárásaként nem csak hagyományos süteményeket kínálhatunk, hanem jól esnek ilyenkor a jeges nyalánkságok is. Bár én ezt a parfét a mai napra, a blogom 11. szülinapjára  készítettem, de minden jeles alkalomkor bátran kínálhatjuk a vendégeinknek mert nagyon finom. A hűsítő külső roppanós, édes mandulát rejt magában, igazán élvezetes elkanalazgatni.

Visszatérve egy kicsit a blogszülinapra ...

Örülök, hogy egy újabb születésnapot megért a blog. Hű, nem is tudom, hogy telt el ilyen hirtelen egy évtizednyi idő, mintha csak ma lettek volna a kezdetek.... Talán a receptek számán látszik, hogy induláskor még sokkal aktívabb voltam. Mára, teljes idős állás mellett, hobbiként kizárólag a hétvégékre korlátozódik az új receptek, ételek készítése, bár én főzök szinte minden nap, de este, sötétben már nem lehet fotókat készíteni és sokszor már energiám sem marad a kellékek, tányérok keresgélésére egy kimerítő nap után. 11 év rengeteg idő, de nem akarok elmélkedni a megtett útról és a blog jövőjével kapcsolatban, mert sok dolog képlékeny most körülöttem. A magánéletem és a munkám is új irányba tart. Az az egy biztos, hogy a blog írása eddig is nagyon sokat adott nekem. Hálás vagyok a rengeteg támogatásért, amit ebben az évben kaptam Tőletek. Köszönet azoknak az újságszerkesztőknek, médiáknak, akik szereplésekre, interjúkra, élő adásokra kértek fel, melyeket bár nagyon megtisztelőnek tartottam, de nem fogadtam el, mert szerepelni, emberek elé kiállni az egy olyan műfaj, amihez én nem érzek kellő bátorságot. Szóval efféle szereplési vágy soha nem volt, most nincs és valószínűleg már nem is lesz bennem. Lehet, hogy ezáltal sok lehetőséget kihagytam, de ezek a megkeresések mindenképpen bizonyságot adtak arról, hogy érdemes volt elkezdeni és annyi éven át a nehéz időkben is kitartani. Köszönöm, hogy idén is sokan benéztetek hozzám! Külön köszönet a rendszeres olvasóimnak, akikről a statisztikai adatok megmutatják, hogy még igenis léteznek, noha én időnként erősen kételkedem ebben. Már más, "népszerűbb" közösségi oldalakon zajlik inkább az élet, a gasztroblogok látogatottsága az utóbbi években kicsit háttérbe szorult. Továbbra is sok szeretettel várok mindenkit, aki ötletet szeretne a másnapi ebédhez, megbízható recepteket vendégek fogadásához vagy csak szeret kellemes perceket eltölteni egy gasztro oldalon. Remélem, úgy alakul, hogy jövőre is írhatok szülinapi posztot, én igyekszem majd mindent megtenni ezért.  

Mandulaparfé

Hozzávalók:

kb 30x11 cm-es doboz formához

• 20 dkg héjas mandula
• 10 + 10 dkg cukor
• 4 tojás
• 2-3 tk amaretto
• 4 dl habtejszín
• csipet só

Elkészítése:

1. A mandulát felaprítjuk, egy serpenyőben közepes lángon néhány percig pirítjuk.
2. Tálkába szedve félretesszük.
3. A serpenyőt kitöröljük, beleöntünk 10 dkg cukrot, közepes lángon, kevergetés nélkül feolvasztjuk. 
4. A mandulát belekeverjük a karamellbe, jól átkevergetjük, hogy mindenütt bevonja a szemeket.
5. Kivajazott, szilikonos sütőpapíros tepsire öntjük, elkenjük és hagyjuk teljesen kihűlni.
6. A mandulagrillázsból 5 dkg-ot félreteszünk a díszítéshez, a maradékot kisebb darabokra aprítjuk.
7. A tojásokat szétválasztjuk.
8. A sárgáját a maradék cukorral és amaretto-val krémesre keverjük.
9. A tojásherérjét csipetnyi sóval kemény habbá verjük.
10. A tejszínt is kemény habbá verjük.
11. A tojássárgás keverékbe beleforgatjuk a fehérjehabot, majd a tejszínhabbal is óvatosan összedolgozzuk.
12. Hozzáadjuk a felaprított mandulát és újra összeforgatjuk.
13. A formát bevizezzük, fóliával kibéleljük úgy, hogy túllógjon a szélein, belesimítjuk a  masszát.
14. Befedjük a fóliával, legalább 12 órára mélyhűtőbe tesszük.
15. Közvetlenül tálalás kiborítjuk a formából, lehúzzuk a fóliát, megdíszítjük a félretett grillázzsal.